Az FTC Baráti Kör szerint nem árt tudni?

Kérdés, hogy mit és hogyan.

Kezdem azzal, hogy az FTC Baráti Kör tagjaként igen akítvan részt vettem többedmagammal, hogy a Baráti Kör tavaly novemberi küldöttközgyűlésének szellemében, minél több fradistát, fiatalt toborozzunk be. Remélem ezáltal aktív tagnak számítok, mert sajnos a munkaidőben tartott, minden hónap utolsó keddjén 16 órakor tartott ülésekre ritkán jutok, jutunk el. Rengeteg időt és energiát emésztett fel a jószándékú és célú tagtoborzás sokunknak, hittük és hisszük, hogy ezzel nemcsak a Baráti Kör egyik fő célját igyekeztünk beteljesíteni, de a tavaly novemberi küldöttközgyűlés szellemében is cselekedtünk.

Tavaly novemberben még ezt fogadta el a Baráti Kör közgyűlése, és vette jegyzőkönyvbe:

Taglétszámunkat növelni kívánjuk, elsősorban fiatalok és hölgyek bevonásával. Kérjük ebben tagjaink segítségét.

Ez meg a Baráti Kör fő célja, idézet az Alapszabályból:

1. Az FTC Baráti Kör – a továbbiakban: Baráti Kör – a Ferencvárosi Torna Clubbal – a továbbiakban: FTC – és az FTC szakosztályainak a létesítmény-feltételeit biztosító intézménnyel (intézményekkel) együttműködve az FTC-nek erkölcsi és anyagi támogatást nyújt.

Ennek keretében:

a/ Olyan FTC érzelmű törzsközönséget szervez, amely a mérkőzéseken, versenyeken lelkesedésével, sportszerű buzdításával fokozza az FTC sportolói küzdőkedvét, győzni akarását.
b/ Saját tagsága és az FTC szurkolótábora körében gondoskodik az FTC céltudatos és tervszerű népszerűsítéséről, sport és egyéb rendezvényeinek propagálásáról, élménybeszámolók, különféle találkozók, összejövetelek, műsorok, előadások szervezéséről.

Lehetnénk – én is, meg a többi C-közép egyben Baráti Kör tag- még aktívabbak, hiszen nagy tervekkel léptünk be a Baráti Körbe, még mindenféle két ajánló nélkül, azt terveztük, hogy társadalmilag aktív, a hagyományokat és szellemiséget ápoló eseményeket szervezzünk, segítsünk ott ahol tudunk, és persze toborzunk.

Aztán jött a szokásos telefon – ugye Zoli, emlékszel rá? -, és az öregek már 2015 elején, belépésünk után nem sokkal visszakoztak, a fradista civilszervezet, aminek egyik fő célja ugye Alapszabály szerint a fradista érzelmű szurkolótábor szervezése, nem kívánt, pontosabban nem működhetett és működhet együtt a szurkolói csoportokkal, még velünk se, akkor még többségében bérletes – azaz “szkennelt” – szurkolók voltunk. Értitek ugye?

Akkor találták ki először valakik (?) ezt a két ajánlós dolgot, ezt a 2016. március ötödiki előtti Alapszabály amúgy nem tartalmazta, tehát függetlenül attól, hogy jófejségből a mostani belépni tervezők szereztek két megfelelő ajánlót – köztük például a Baráti Kör egyik elnökségi tagját..-, ahhoz jogilag nem ragaszkodhatna senki, még az amúgy igen tisztelt Baráti Kör elnöksége sem. Szerintünk. Meg jogászok szerint.

De miért is kellett igazából 2016. március hatodikától ezt a kétajánlós ajánlási rendszert Alapszabályba emelni, sőt, jelentősen megszigorítani, már-már lehetlenné téve a tagtoborzást?

Nem, nem azért, amit lentebb a Baráti Kör “adminja” (ki ő? a Baráti Kör honlapján MINDIG névvel szoktak kikerülni bejegyzések…) ír és sugall jól megszokott székházas gyanúsítgató stílusban, hanem mert Zolinak, Gyurinak – és így bizony Gábornak – nem az a fontos, hogy valami élettel telve jól működjön, hanem az a fontos, hogy semmi és senki ne veszélyeztesse még közvetve se, még évek múlva se az ő hatalmukat. Mert az a legfontosabb, hogy kritikátlan és feltétlen lojalitással minden az ő kívánalmaik, önkényük szerint működjön, mert ugye mi másért akarna pártucat, most meg párszáz fradista belépni egy deklaráltan fradista civilszervezetbe, hacsaknem azért, hogy megdöntse egyszer az ő Istentől származtatott királyságukat. Paranoia.

Ezért kellett az SZSZJN ankét után, ahol komolyan felmerült, hogy a szervezett csoportok beleállnak a tagtoborzásba, megint irányba rakni az öregeket – ugye Zoli?? -, ezért kell burkoltan üzenni, finoman jelezni az ajánlóknak, ezért kell a Baráti Kör öregjeit felhasználni fradisták ellen, ezért kell hangulatot kelteni az ilyen, névtelen cikkekkel a Baráti Kör honlapján. Ócska bolsevik trükk, hogy – ha lehet – akkor pajzsként használnak fel egy – szerintük – harcban ártatlanokat, jóhiszeműeket, kiszolgáltatottakat.

Ez nektek “harc”, nekünk pedig az igazság melletti kiállás, kiállás a Ferencvárosi Torna Club hagyományaiért, és azért, hogy a Club újra az legyen, aminek az alapítók, első elnökünk, Springer Ferenc megálmodták. 

A FTC Baráti Kör elnökségét és tagjait – beleértve magunkat – nem hagyjuk továbbra sem megfélemlíteni, kiállunk és ki fogunk állni minden eszközzel a már tagok és a leendő tagok jogai mellett!

Tessék lehetővé tenni a rendes tagság egyszerű megszerzését, kapcsolódjanak hozzá jogok és kötelességek! Ha magatoktól nem megy, szívesen segítünk.

Ezt kívánjuk, de addig is élünk minden olyan lehetőséggel, amivel azonosulni tudunk, és ezt az ügyet előreviszi, mert nem mi kapcsoltuk össze az FTC rendes tagságát az FTC Baráti Kör tagsággal, így hát álszent, hazug és aljas duma úgy beállítani az FTC Baráti Kör Alapszabályát elfogadó, a tagdíjat megfizető, erről két ajánló által hitelesített belépési nyilatkozatot tevő fradistákat, mintha kizárólag az FTC rendes tagság miatt léptek volna a Baráti Körbe. Ez egész egyszerűen nem igaz.

Ők – és mi mindnyájan – azért léptek be, mert hisznek az FTC Baráti Kör célkitűzéseiben, annak elfogadták Alapszabályát, és hisznek abban, hogy minden gáncsoskodás, bürokratikus akadály ellenére a Ferencvárosi Torna Club-nál szükséges az erős civilkontroll és civil támogatás fradista töltettel, sok minden miatt például azért is, hogy az ilyen “zolik” és “gyurik” soha többet ne merjék felvenni a telefont a Népligetben, hogy tisztességes fradistákat “csicskáztassanak” a hatalomféltésből, önkényből.

Aki ebben és másban segíteni akar és tud, az ITT olvashat arról, hogyan lehet hozzánk csatlakozni.

Végezetül elnézést kérek az erősebb megfogalmazásért, de egész egyszerűen felháborító, ami ebben az ügyben – is – történt, történik.

Az FTC Baráti Kör honlapján lássuk azt az ominózus bejegyzést:

Néhány aktualitás avagy mit nem árt tudni a Baráti Körről
Szerző: Admin Bejegyzés ideje: 2016. március 17.

Az utóbbi időben különböző fórumokon több alkalommal is emlegették egyesületünket, szóba került a nevünk a tevékenységünk. Lehetne hallgatni, a dolgunkat csendben végezni, ám a vezetőségünk úgy döntött, nem árt megszólalni, néhány dolgot tisztázni.

Az FTC Baráti Kör (a továbbiakban: Baráti Kör) nem egy szurkolói csoport, hanem egy nagy hagyományokkal rendelkező civil szervezet, amely 1976 őszén alakult meg az FTC-n belül. Első vezetője dr. Papácsy Ervin volt. 1981-ben az FTC elnöksége – vélhetően az összejöveteleken elhangzó kritikus észrevételek miatt – megszüntette a Baráti Kört, amely 1983 decemberében, önálló egyesületként – az FTC egyetértésével – újra létrejött. Olyan tekintélyes vezetői voltak, mint dr. Trethon Ferenc, Mészáros József és Rudas Ferenc. Utóbbit, halála után, dr. Springer Miklós váltotta. A Baráti Kör tagjai, amellett, hogy szurkolnak az FTC csapatainak, sportolóinak, a hagyományok ápolását is feladatuknak tartják.

Tény, hogy korösszetétel szempontjából az idősebb korosztály van túlsúlyban, ezért szívesen várják soraikba azon fiatalabb, középkorú és hölgy szimpatizánsokat, akik elfogadják a Baráti Kör alapszabályát és büntetlen előéletűek. Az alapszabály szerint kell a felvételi kérelmet beadni, a felvételről a Baráti Kör elnöksége dönt. A félreértések elkerülése végett, ez nem újkeletű, a korábbi alapszabály szerint is az elnökség döntött a felvételekről.

A Baráti Kör tagjai nem „öreg bolondok”, ahogy egyes szurkolói csoportok időnként minősítik őket. Többnyire diplomás emberek, akik lépést tartanak a kor vívmányaival. Így az internetet is ismerik, tudnak a szurkolói csoportok terveiről, akcióiról. Azt is időben megtudták, hogy az FTC vezetőségének majdani megbuktatása érdekében tömegesen fogják kérni a felvételüket a Baráti Körbe, kihasználva, hogy az FTC alapszabálya szerint két év Baráti Kör tagság után lehet kérelmezni a rendes FTC tagságot. Arról is tudtak, hogy a tömeges jelentkezés szorgalmazásánál arra biztatták a jelentkezőket, hogy a két ajánló személlyel ne foglalkozzanak, azt majd központilag intézik (egy játékbolt címe volt megadva).

Az is kiderült, hogy a létszám felduzzasztásával a Baráti Körön belül is a 2/3-os többség megszerzésére törekednek, a „hatalom” megszerzése, esetleg a Baráti Kör megszüntetése érdekében. (Ordas nagy hazugság, már elnézést, a Baráti Kör főtitkárának kérdésére írásban és szóban is jeleztük, hogy ebbéli félelmeik legjobb tudomásunk szerint teljesen alaptalanok! a szerk.)

A Baráti Körbe törekvő szurkolói csoportok „hagyománytisztelő” tagjai korábban gúnyos megjegyzésekkel illették klubunk ikonját, Rudas Ferencet, a Rudas-rend létrehozása kapcsán. („Nincs szebb annál, amikor egymást tüntetik ki.” 23 embernek adták oda ezt a kitüntetést, akik „sokat tettek a Fradiért vagy a … Baráti Körért”.)

Mindezek figyelembevételével az utolsó küldöttközgyűlés a tagfelvételi szabályokat önvédelmi célból módosította. Az új alapszabály szerint a két ajánlónak legalább ötéves Baráti Kör tagsággal kell rendelkeznie és évente legfeljebb két tag felvételét javasolhatják. Ezzel azt lehet megakadályozni, hogy az egyik napon felvett új tag másnap ne ajánlhasson újabb tíz vagy száz személyt felvételre. A tagság, a tagfelvétel komolyságát meg kell tartani, mert a Baráti Kör szellemisége csak így őrizhető meg. A Baráti Kör nem tömegszervezet, nem szakszervezet, engedtessék meg, hogy elnöksége, tagsága eldönthesse, hogy kiket akar a családjába fogadni.

A 2016. március 5-i küldöttközgyűlés előtti két napban beadott több száz belépési nyilatkozatot az elnökség természetesen a közgyűlés előtti, korábbi alapszabály alapján fogja elbírálni. Elsősorban az ajánlók hitelességét (rendezett tagság, tagdíjfizetés) fogják vizsgálni. Ezek tényadatok, amikkel nem lehet vitatkozni. Az ajánlóval szemben volt olyan kritérium is, hogy aktív tagja legyen az egyesületnek. A tagdíjfizetéssel szemben ez már megítélés kérdése, az elnökség ezt is megteszi. Arra a felvetésre pedig, hogy a korábbi alapszabályban nem volt szó ajánlókról, az “csupán” elnökségi döntés volt, egyértelmű a válasz, annak a szervnek, amelynek alapszabálybeli kötelessége a felvételeket elbírálni, tán joga és felhatalmazása is van ilyen kritériumokat hozni és megállapítani. Ezt a gyakorlatot emelte át – kétségkívül szigorítva – az utolsó küldöttközgyűlés az új alapszabályba.