Az első tízben ott van Kubatov is

Természetesen. Szurkoló hangja következik a reset.hu jóvoltából:

Eljött az idő arra, hogy összeszedjük azokat az embereket, akiket konkrétan senki nem szeret a lelátókon.

Szerkesztőségünkben többen is azzal a betegséggel küzdünk, hogy aktívan látogatjuk a magyar focimeccseket, aminek Magyarországon magától értetődő következménye, hogy mindenkit gyűlölünk, akinek köze van ehhez az egészhez. Nem azért, mert kigyúrt kopasz állatok vagyunk, hanem azért, mert belül azért szeretnénk mi jó focit is látni piálás közben, viszont gyakorlatilag mindenki ellene tesz. Vannak viszont a gyűlöltek között is kiemeltek: ők azok, akiket nem csak egy-egy meccs erejéig szidunk, vagy néha lemondóan nyilatkozunk a karrierjéről, hanem mindent vele azonosítunk, ami miatt ilyen szar a magyar bajnokság. A legerősebb tíz nevet szedtük össze: vannak egyértelmű győztesek, és titkos favoritok. Igazi sorrend nincs, ebben a ligában mindenki aranyérmes.

Pintér Attila

Pintér Attila, az ország Pinyője a listánkra is nagyon alázatos munkával került, és ennek a szívósságnak köszönhető, hogy ma talán senkit nem övez akkora ellenszenv és megvetés, mint az egy tétmeccset megélt szövetségi kapitányt. Alapozásnak jó volt a szimpatikus játékstílusa, de igazán nagyot persze edzőként dobott. Sokáig tűnt úgy, hogy végül sosem fog valóban komolyat bukni, de aztán volt olyan naiv, hogy elvállalja a szövetségi kapitányi pozíciót, ahol pár meccsen keresztül még másodosztályban pallérozódó játékosokat is láthattunk az ország elvileg legjobb tizenegy játékosa között, nevetséges hülyeségeket hallottunk a tolódásos védekezésről és a magyar bajnokság nemzetközi színvonaláról, majd kikaptunk az Eb-selejtezők első meccsén az északírektől.

Igazából még itt is maradhatott volna a nagyhangú, kissé antipatikus és igazi magyar edző, de ami ezután következett, az maga volt a tragédia: Pintér rendszeresen sértve nyilatkozott arról, hogy senki sem ismeri el az ő érdemeit, igenis komoly része volt a magyar válogatott csodaszerű kijutásában és szereplésében az Eb-n, és úgy általában fel van rajta háborodva, hogy miért nem szereti őt senki. Közben agresszíven kommunikál egy percig se leplezve, hogy magát tartja a magyar futball meg nem értett zsenijének, és addig ölelgeti jó barátját, Orbán Viktort, ameddig legalább a frissen feljutott Mezőkövesdnél kijárt neki egy edzői pozíció, ha már a Videotonhoz azért nem került be, mert a nevétől is agyvérzést kapott minden fehérvári szurkoló.

Csányi Sándor

Az ország leggazdagabb emberének, ezzel összefüggően az OTP vezérének volt pár olyan próbálkozása a magyar foci körül, ami azért eredményt is hozott, de ezeknél sokkal súlyosabb az a mélyrepülés, amit az NB I produkál az elmúlt években: Csányi Sándor érkezése óta az MLSZ menet közben módosítgatja a versenykiírását; zsarolással szól bele a klubok játékospolitikájába; teljesen random módon büntet csapatokat szurkolói megnyilvánulások miatt; irreális előnyhöz juttat bizonyos társaságokat. Ehhez képest eredmény alig képes felmutatni: a klubfutballban a Videoton néhány évvel ezelőtti Európa-liga-csoportköre óta semmi kézzelfogható nyoma sincs a bődületes mennyiségű állami pénznek, ami a fociba ömlik, a nézőszámok a stadionépítési láz ellenére is stabilan a béka segge alatt vannak, cserébe már kezd eltűnni a meccsrejárás romantikája is. Azért ezt meg kell tapsolni.

Budapest, 2014. szeptember 18. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke sajtótájékoztatón beszél Budapesten, az MLSZ székházában 2014. szeptember 18-án, amelyen bejelentette, hogy távozik posztjáról Pintér Attila, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya és a következõ három tétmérkõzésen Dárdai Pál irányítja a nemzeti csapatot.

Bognár György

Bognár György egy olyan ember, aki egykor kiváló focista volt, karrierje vége óta viszont igyekszik minden megszólalásával feledtetni az ezzel szerzett respektet. A lelátón sokatmondóan csak Kaszinósgyuriként emlegetett Bognár 2004 óta nem került elsőosztályú csapathoz edzőként, jelenleg pedig az eleve minden fociszerető ember szemében vörös posztó Felcsútnál dolgozik. Ezek mellett magyarázza el gyakran, hogy az olasz edzők szarok, mert évtizedek óta ugyanazt játszatják, Dárdai Pál kinevezésével szembe köpték a magyar edzőtársadalmat, Bernd Storck pedig nem is különösebben jó edző.

Az egy dolog, hogy Bognár rendszeresen mond ordenáré hülyeségeket, de szerencsére ha ezekre rávilágítanak, akkor is megmagyarázza, hogy igazából nem is úgy gondolta, mint ahogy az elhangzott. Közben szerencsére élő közvetítések alkalmával a magyar stúdióban ülő szakértő minden jellemvonását is hozza, aminek köszönhetően tényleg akkor járunk a legjobban, ha kikapcsoljuk a tévét a meccsek szüneteiben.

Dzsudzsák Balázs

A Dzsudzsák Balázs iránt érzett ellenszenv nagyon hosszú ideje a legkomplexebb érzés a hazai foci körül: egyrészt adott egy srác, akinek kicsit összejött az álom, a mai napig szépen nyilatkoznak róla a holland bajnokság egyik élcsapatában, nagyszerű teljesítmények fűződnek a nevéhez a 2016-os Eb-ről, és a válogatott kijuttatásában is nagy szerepet vállalt. Ugyanakkor ha épp nem a gratulációk bezsebeléséről van szó, akkor Dzsudzsák sértett kisgyerekként vagy mindenki mást kritizál, vagy eleve nem is áll oda a kamerák elé nyilatkozni.

Az ország sokáig egyetlen valamire való értéket képviselő focistája a csapatválasztásaiban is ennyire következetes: azt még bőven meg lehet magyarázni, hogy miért is megy valaki az épp pénzzel teletömött Anzsi Mahacskalába focizni, vagy a komoly múlttal rendelkező Dinamo Moszkvába, de arra semmiféle szakmai szempont nem létezik, hogy valaki 29 évesen az Egyesült Arab Emírségekbe igazol. Egy olyan bajnokságról beszélünk, aminél még a magyar első osztály is sokkal jobb, márpedig haza azért bármikor jöhetett volna.

Kubatov Gábor

Ha belegondolunk, a Fidesz egyik öklének Fradi-vezérként sikerült elérnie egy elég magas szintű szurkolói összefogást: míg korábban általában egymást szidták a táborok, most nagyon jól tudják emlegetni Kubatov Gábor nevét. A Fradi élén sikerült felvérteznie a ferencvárosi csapatot némi felcsúti bájjal is: irreálisan sok pénz ömlik a csapathoz, ott a szép új stadion, amihez eredmények csak azóta társulnak, mióta tényleg úgy lett szabályozva az egész bajnokság, hogy az a Fradinak kényelmes legyen. Nemzetközi szinten ez persze nem elég.

Cserébe sikerült annyira összebalhéznia a saját ultráival, hogy a Groupama Arénában egy nagyjából száz főből álló, ki tudja, honnan összekapart csoport szervezi a szurkolást, és sikerült világszinten egyedülálló módon bevezettetnie a vénaszkennert a beléptetéshez, aminél nácibb módszer a mai napig sincs a világ egyetlen stadionjában sem. Azért az tényleg produkció, amikor az FTC vállalhatatlan figurákat helyenként tényleg tartalmazó tábora is egyértelműen szimpatikusabb, mint egy állítólag talpig úriember, aki helyre akarja tenni Magyarország legsikeresebb klubját. A reset.hu szerkesztőségében egyetlen fradista sincs, mégis közösen sírjuk vissza azokat az időket, amikor még jóérzéssel lehetett utálni a Fradit.

Mezey György

Rákosliget. TFSE. Keszthely. Budafok. MTK. Spartacus. Játékosedző. BVSC Sportiskola. MTK-VM. Bronzérem. Mészöl Kálmán. Válogatott. Segédedző. Olimpiai válogatott. Világbajnokság. 1982. Gyere ide a kurva anyád. Mesteredző. Előléptetés. Szövetségi kapitány. Ausztria. Hollandia. Ciprus. Kiprich. Détári. Kovács Kálmán. Év edzője. Brazília. Mexikó. Irapuato. Szovjetunió. 0-6. Tészta. Hőség. Gyöngyvirágtól a lombhullásig. Harminc év. Kuvait. Újra szövetségi kapitány. Finnország. Videoton. Bp. Honvéd. Magyar bajnok. BVSC. Szakosztályvezető. BVSC. Edző. BVSC. Teltházas Népstadion. Vasas. Újpest. Fehérvár. Sportigazgató. Fehérvár. Újra edző. Magyar bajnok. Év edzője. Díszpolgár. Felcsút. Akadémia.

Eközben. FIFA technikai bizottság. Egyetemi doktor. Ligaelnök. MLSZ szakmai igazgató. Edzőképzés vezetője. MLSZ elnökségi tag. MLSZ alelnök. Edzőképzés vezetője. Edzőképzés vezetője.

Mezey György pályafutása csak a címszavakra szorítkozva sem nevezhető rövidnek, és bár voltak benne hangos sikerek, mégis a csúfos bukásokhoz társult a neve. Amire rátett egy lapáttal, hogy a legsötétebb kilencvenes években általában pont ő vezette az edzőképzést, és máig tartja magát a szóbeszéd, miszerint profi csapat kispadjáig ekkoriban csak rajta keresztül juthatott el valaki.

A futballdoktor tehát minden eredményessége ellenére a kőkemény szakmaiság nevében ásta egyre mélyebbre a magyar foci sírját.

Retteghy István

Retteghy István volt egy időben az MLSZ fegyelmi bizottságának elnöke, és mint Sólyom Lászlónak az első Alkotmánybíróság elnökeként, sikerült egy igen érdekes ítélkezési gyakorlatot kialakítania, ami mindmáig áthatja a fegyelmi keddeket. Például egyik kedvenc szófordulatuk a “más sportszervezetek szidalmazása”, amiről egészen sokáig azt hittük, hogy mivel létezik a “másik sportszervezet szidalmazása”, tehát az ellenfél kategóriája is, szóval, hogy a Fradit jelenti, esetleg a Felcsútot, mert őket szokás csak úgy a nagy általánosságban szidni, de nem. A “más sportszervezet” nem más, mint az MLSZ, és ha netán szájára merészeli venni valaki, akkor repül a klubjának az 50-200 ezer forintos büntetés.

A fegyelmi bizottság egyes tételei, valamint a visszaesőség szorzója továbbra is lázban tartja a matematika legnagyobb kortárs alakjait, akik az ítéletek indoklásából próbálják visszafejteni az eredeti változók értékeit. Ugyanígy továbbra sem publikus, hogy pontosan miért büntetnek és miért nem, elveiket még homályosan se közlik a szurkolótársadalommal.

Sinkovics Gábor

Az ősz kiéhezett kannibál módjára falta fel a nyarat. A tegnap még gázkék égbolt piszkosszürkére váltott, és mintha a Teremtő csak facsarná és facsarná ott fent a vizet, ömlik ránk az égi áldás. Azok az autósok, akik hétfőn még a klímát kapcsolgatták, keddre a fűtésgombot nyomkodták, araszolva a csúcsforgalomban – írta maga a Mester 2011-ben, amikor meglátogatta a nagybeteg Törőcsiket a kórházban.

Az ördög maga. Az Akherón, az alvilág folyója tört elő hétfőn dél körül. Betemetve múltat és jövőt. Az ördög maga művelte mindezt, a pokol kénköves vizét zúdítva Kolontárra és Devecserre. A hírek hétfő óta másról sem szólnak, mint a vörösiszapról, a tragédiáról, a kiútkeresésről és a félelemről – elmaradt a Sümeg-Devecser meccs.

Természetesen nem 2011 volt a csúcspontja, azóta folyamatosan és centiről centire ugorja át a saját maga által az egekbe emelt lécet. Nem kérdés, a Legnagyobb Közülünk.

Ne szépítsük, az egyszerre művészkedő és lekötelezett újságíró a magyar futball egyik legnagyobb rákfenéje. Sinkovics Gábort pedig egyértelműen a Vasashoz és a Vasas körül lébecoló emberkékhez lehet kötni, ami önmagában még nem lenne baj, egy sportújságíró is lehet szurkoló, de ha közben a Sinkovics-szorzó önálló életre kel, akkor kezdődnek a gondok. (Sinkovics-szorzó: ha a Nemzeti Sportban megállapítják a Fáy utca nézőszámát, és Sinkovics volt a tudósító, akkor az értéket legalább kettővel, de ha jól megy a Vasasnak, akkor néha hárommal is osztani kell.)

Egyszerűen az van, hogy a magyar futballt egészen sokféle módon lehet rosszabbá tenni, közte például az indokolatlan felemelésével és ostorozásával. Ha mást próbálunk elhitetni a szurkolókkal, mint amit a saját szemükkel tapasztalnak, és ha elég sokáig csináljuk, akkor a sok mantrába belefáradnak, majd hinni kezdenek. Lehet ennél nagyobbat ártani?

Kisteleki István

Eleve ott kezdődött Kisteleki pályafutása az MLSZ élén, hogy kijelentette, nem akar MLSZ-elnök lenni. Ennek ellenére egy szép napon arra ébredtünk, hogy Bozóky Imre helyett mégis megválasztották. Az új elnökség egyik első döntésével leváltotta Lothar Matthäust, és helyére a Bozsik-Détári-tandemet nevezte ki szövetségi kapitánynak, ami tartott egészen a máltai vereségig, hogy utána jöjjön a fiatalítás és Várhidi Péter.

Már ennyi is erős rajt lett volna, de még a nyáron sikerült rátenni egy lapáttal, és a fellebbviteli licencadó bizottság kizárta a Fradit az NB I-ből. Kistelekinek ugyan nem sok köze volt a döntéshez, mégis örökre a nevéhez tapadt.

Alig másfél év alatt persze a fiatalítás és Várhidi is megbukott, jött helyette Erwin Koeman, majd 2009 decembere, és Kisteleki váratlanul lemondott, miután Kovács Péter, az Újpest akkori elnöke egy évtizedekkel korábbi eset kapcsán bundázással vádolta meg. Pont a fogadási csalásos botrány itthoni kirobbanásakor, és ennyi pont elég volt.

Három éves elnökösködéséhez kapcsolódik a soha meg nem épült Fehér úti kisebb nemzeti stadion, az elbukott horvát-magyar Eb-pályázat, és hat elfogyasztott főtitkár, hogy mást ne mondjunk.

Szöllősi György

Puskás Ferenc magyar hangjának pályafutása pedig nem indult rosszul. A Nemzeti Sportnál egész üde színfoltként jelent meg a kilencvenes évek végén, hogy ott aztán végleg eltörjön benne valami. Ha a sportújságírás mindenkori élcsapata egyszer befogja az agyadat, soha többé nem engedi. Visszatérés a civil síkra szinte lehetetlen.

Egy idő után már nem csak egy volt a sok közül, az arca ismertté vált, különösen 2007-től, amikor a nyilvánosság elé lépett, mint a Puskás-család képviselője és a Puskáshoz kapcsolódó licencek jogkezelő cégének vezetője. Egy normális világban az olyan márkákhoz, mint egy Puskás, természetes módon tartozik valamiféle cég, hogy ne erodálodjón el a név, nekünk viszont csak Szöllősi jutott. Előbb a Kispest szurkolói háborodtak fel (emlékezhetünk a legendás retusálós mókájára), majd szinte az összes magyar drukker beleállt a szolidaritásba, és több stadionban is feltűnt a Puskás – KISPEST – Hungary molinó, utalva a Szöllősi szakértette Puskás Hungary filmre.

És ha ez nem lett volna elég, simán belefeküdt a felcsúti tutiba. A FourFourTwo magyar kiadását ott az akadémián szerkesztették, az akadémia sajtóügyeiért is ő felelt, majd miután onnan távozott, a helyben székelő Puskás intézet vezetője lett. (Egyébként itt történt meg vele az a csúfság, hogy miközben a sportújságírók szövetségének elnöki címét is elnyerte, a felcsúti stadionban mégsem fogadták el egyszer az akkreditációját.)

Hogy a listánkra miért került, az egészen nyilvánvaló. A külső képként sugárzott feltétlen szervilizmusa, valamint a magyar szurkolói lélekkel totálisan szembemenő megnyilatkozásai akár külön-külön is kivernék a biztosítékot, egyben azonban tényleg önálló minőséget képviselnek. Ha pedig további kérdése lenne, akkor fussa át a sportújságírók honlapján elérhető életrajzát, és mindent érteni fog.

(A cikket Gazsó István is írta.)