A stadionépítési lázrul

Csepregi Botond a Zoom.hu-n veszi számba egy alapos és átfogó cikkben a jelenlegi stadionboomot Magyarországon.

Azt írja: Harminckét stadion épül fel, újul meg 2010 és 2020 között állami forrásokból. Minderre elmegy 342 milliárd forint, amiből 200 milliárd jut egyetlen stadionra, az új Puskásra.

Kapunk egy igen teljes és átfogó táblázatot is az összes projektekről:

A táblázatot illetően fontos, hogy minden esetben az állami költségvetés kiadásaiból indultunk ki, vagyis a költségeket bruttó áron szerepeltetjük. A számításaink a vonatkozó kormányhatározatokon, költségvetési törvényeken, valamint a közbeszerzési hirdetményeken alapulnak. Ahol volt, ott természetesen a taós forrásokat is beszámoltuk, mert közpénznek vesszük – azonban fontos, hogy az építkezések töredékét fedezték a taós pénzek. A stadionépítéseket ugyanis az állami költségvetésből fedezik közvetlenül. Ez két módon történt meg az elmúlt években. Az egyik a 2013 végén elindított Nemzeti Stadionfejlesztési Program, amelyben jelen állás szerint 24 stadion szerepel. Azonban ezen beruházásoknak az összértéke nem éri el a 30 milliárd forintot. Ha ugyanis egy stadionfejlesztés kiemelten érdekes a kormány számára, akkor külön, szignált kormányhatározatban rendelkezik a beruházásról. A stadionépítéseket ugyanis az állami költségvetésből fedezik közvetlenül. Ez két módon történt meg az elmúlt években. Az egyik a 2013 végén elindított Nemzeti Stadionfejlesztési Program, amelyben jelen állás szerint 24 stadion szerepel. Azonban ezen beruházásoknak az összértéke nem éri el a 30 milliárd forintot. Ha ugyanis egy stadionfejlesztés kiemelten érdekes a kormány számára, akkor külön, szignált kormányhatározatban rendelkezik a beruházásról.

A cikk számba veszi, hogy nem minden beruházás volt fontos vagy kiemelt, voltak döccenések és azt a kérdést is felteszi, hogy ez az összeg sok? Kevés?

Ez utóbbi kérdés eldöntéséhez konkrét pélákkal szolgál:

A Puskás Stadion 200 milliárdja tényleg soknak tűnik: gyakorlatilag Európa egyik legdrágább stadionja lesz a Puskás, csak a pénzügyileg legelrontottabb projekteket lehet elé sorolni. Például a 2007-ben átadott londoni, 90 ezres Wembley mai áron 340 milliárd forintba fájt (jelentős részben közpénzből); ugyancsak Londonban épült fel a kifejezetten gazdaságosnak szánt olimpiai stadion, amely szintén több mint 300 milliárd forint lett a az olimpia utáni átalakítással együtt, és teljes egészében közpénzből épült; míg az azerbajdzsáni Bakuban a 2015-ös Európai Játékokra épült új, atlétikai stadion a maga 68 ezer férőhelyével 600 millió euróba került, ami körülbelül 190 milliárd forintnak felel meg.

A 2006-ban átadott müncheni Allianz Arena, a Bayern München stadionja – ez szintén „csak” futballstadion – még úgy is olcsóbb lett, ha figyelembe vesszük, hogy az épületet banki hitelből finanszírozták, és ha hozzácsapjuk a környékének közpénzből fizetett kipofozását is. Más kérdés, hogy a stadion egyáltalán nem közpénzből épült, és a finanszírozására felvett hitelt a lejárat előtt 14 évvel, 2014-ben visszafizette a klub. A stadion építési költsége kb. 286 millió euró volt (mostani árfolyamon 90 milliárd forint), kamatokkal, pénzügyi költségekkel együtt pedig 340 millió euró (107 milliárd forint). Az állam 210 millió eurót (66 milliárd forint) költött az új stadion környékének közlekedési és infrastrukturális fejlesztésére, vagyis a teljes költség haladta meg a 170 milliárd forintot – ez úgy kevesebb a Puskás Stadion 200 milliárdjánál, hogy a volt Népstadion esetében a költségekben a környék infrastruktúrájának, közlekedésének semmilyen fejlesztése nem szerepel.

Az írás számba veszi még, hogy kik járnak jól?

A kivitelezők listája tanulságos: a legnagyobb beruházások a zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Zrt.-hez jutottak; a cég építhette a ZTE stadionját, az MTK-pályát (a West Hungária Bau Kft.-vel), majd elkezdte bontani a Puskást, és a Mészáros Lőrinc érdekköréhez sorolt Magyar Építővel elnyerte a Puskás kivitelezését is. Maga a ZÁÉV papíron nem kötődik Mészároshoz, cég mögött iparági pletykák mégis a felcsúti milliárdost sejtik. Több nagy projektet vitt el Garancsi István cége, a Market Zrt. is; míg a Groupama Arénát még nem sokkal a tulajdonosváltás előtt építette fel a cég, a diósgyőri kivitelezéshez később kezdett hozzá. De jutott megbízás olyan, korábban a NER ellenségének kikiáltott cégeknek is mint az osztrák tulajdonú Strabag, illetve a Swietelsky. Mindkettő úgy nyerte el az adott megbízást – sorrendben Székesfehérvár (itt játszik Garancsi István klubja, a Videoton), majd Szombathely –, hogy egyben szponzora is annak a futballcsapatnak, amelyiknek építi új otthonát.

Egy esetben azonban az is megtörtént, hogy a kivitelező egyben a tulajdonosa is stadiont használó a klubnak: Zalaegerszegen a ZÁÉV partnere az a Pharos 95 Kft., amelyik a ZTE-t birtokolja. A Pharos a kisebb volumenű stadionberuházásokon tarol nagyot: dolgozott Felcsúton (itt a gyepszőnyeg kivitelezője volt), Mezőkövesden, Balmazújvárosban, Békéscsabán, Tatabányán, Zalaegerszegen, Kaposváron és jelenleg is épít Pakson, Békéscsabán. Ennél is érdekesebb azonban, hogy a cég és tulaja elég komolyan be van kötve Felcsútra. Az egy dolog, hogy Végh Gábor ajándékozta a 2014-ben átadott Pancho Aréna Puskás-szobrát. A Pharos azonban ennél szorosabban is kötődik a kormányfői faluhoz: telephelye van bejelentve a Mészáros és Mészáros Kft. központi címére.

Természetesen a cikk sokkal de sokkal részletesebb, ezen linken olvasható!